Új lapon nyílik meg
IDŐPONTFOGLALÁSIDŐPONTFOGLALÁS

Vállfájdalom: lehetséges okok, kivizsgálás és kezelési irányok

A vállfájdalom nem egyetlen betegség, hanem több különböző ízületi, ín-, izom-, nyáktömlő-, csontos vagy akár nyaki eredetű eltérés tünete lehet. Fontos, hogy mikor jelentkezik, mely mozgások provokálják, beszűkült-e a váll mozgása, van-e valódi gyengeség, illetve történt-e sérülés. A karemeléskor jelentkező vagy éjszakai vállfájdalom gyakori, de önmagában egyik sem bizonyít egyetlen konkrét diagnózist.
Szakmai tartalomért felelős: Dr. Weninger Viktor PhD.
Frissítve: 2026. október
Olvasási idő: 25–32 perc
Vállfájdalom ortopédiai vizsgálata felnőtt páciensnél

1. Röviden: mit érdemes tudni a vállfájdalomról?

A váll nagy mozgástartományú, összetett régió. A glenohumeralis ízület mellett a lapocka, az acromioclavicularis ízület, a rotátorköpeny, a biceps hosszú fejének ina, a bursák és a környező izmok is részt vesznek a váll megfelelő működésében.

Ezért ugyanaz a panasz – például hogy karemeléskor fáj a váll – több különböző állapotban is megjelenhet. A diagnózis alapja a panasz mintázata, az aktív és passzív mozgás, az izomerő, a célzott fizikális vizsgálat és szükség szerint a képalkotás.

A vállfájdalom tünet

Nem önálló diagnózis: több ízületi, ín-, izom-, bursalis, csontos vagy nyaki eredetű folyamat okozhatja.

Karemeléskor fáj

Gyakori rotátorköpenyhez kapcsolódó panaszban, de önmagában nem bizonyít impingementet vagy ínszakadást.

Éjszakai fájdalom

Több különböző vállkórképben is megjelenhet, ezért nem betegségspecifikus tünet.

Merevség vagy gyengeség?

A valódi mozgásbeszűkülés, a fájdalom miatti kímélet és az izomerő-csökkenés eltérő klinikai helyzet.

Nem mindig kell képalkotó

A képalkotás indikációját az akut vagy krónikus kezdet, a trauma, a fizikális vizsgálat és a feltételezett eltérés határozza meg.

A megfelelő betegút számít

Akut trauma, deformitás, neurovascularis eltérés vagy systemás tünet esetén gyorsabb ellátás lehet szükséges.
Kulcsüzenet
A vállfájdalom helye és provokáló mozgása segíthet a lehetséges okok szűkítésében, de önmagában egyik sem diagnosztikus.

2. Hogyan épül fel és hogyan mozog a váll?

Glenohumeralis ízület

A humerusfej és a lapocka sekély ízületi árka közötti kapcsolat biztosítja a váll nagy mozgástartományának jelentős részét.

Rotátorköpeny

A supraspinatus, infraspinatus, subscapularis és teres minor izmai és inai segítik a mozgást és a humerusfej dinamikus centrálását.

Scapula

A lapocka helyzete és mozgása a teljes vállövi funkció része; vállpanasznál a scapulothoracalis működés is releváns lehet.

AC-ízület

Az acromioclavicularis ízület a vállöv felső részén helyezkedik el, és különösen keresztbe nyúlásnál vagy direkt nyomásra válhat fájdalmassá.

3. Mit jelezhet a vállfájdalom jellege?

Mozgásra jelentkező fájdalom

Karemelés, fej fölötti terhelés vagy hátra nyúlás során jelentkező panasz többek között rotátorköpenyhez kapcsolódó, bursalis, meszes vagy AC-ízületi eredetet vethet fel.

Nyugalmi fájdalom

Nem feltétlenül jelent súlyos betegséget, de a panasz időtartamával, intenzitásával és társuló tüneteivel együtt kell értékelni.

Éjszakai panasz

Gyakori vállbetegségekben, de önmagában nem mondja meg, mi a fájdalom oka.

Merevség

Fontos elkülöníteni a fájdalom miatti óvatosságot a valódi passzív mozgásbeszűküléstől.

Gyengeség

Lehet fájdalom miatti gátlás, valódi rotátorköpeny-erőcsökkenés vagy neurológiai eredetű tünet.

4. Mit jelent, ha karemeléskor fáj a váll?

A karemeléskor jelentkező vállfájdalom az egyik leggyakoribb panasz. A beteg sokszor oldalra emelésnél, fej fölötti mozgásnál, öltözködésnél vagy polcra nyúláskor érzi.

Rotátorköpenyhez kapcsolódó vállfájdalom, bursalis irritáció, calcific tendinopathia, AC-ízületi eltérés és más vállpatológia is okozhat hasonló mintázatot.

Nem automatikus diagnózis
Ha karemeléskor fáj a váll, az nem jelenti automatikusan azt, hogy „impingement” vagy rotátorköpeny-szakadás áll fenn. A provokáló mozgás csak egy része a diagnosztikai képnek.

5. Mit jelent az éjszakai vállfájdalom?

Az éjszakai vállfájdalom gyakori, különösen akkor, amikor a beteg az érintett oldalán fekszik. Előfordulhat rotátorköpenyhez kapcsolódó panaszban, befagyott vállban, meszes vállban, bursalis irritációban és degeneratív vállbetegségekben is.

Ezért az éjszakai fájdalom nem betegségspecifikus tünet. Fontosabb a teljes tüneti mintázat: nappali terhelési fájdalom, mozgásbeszűkülés, gyengeség, sérülés vagy egyéb systemás tünetek jelenléte.

Éjszakai fájdalom ≠ önmagában red flag
Új, progresszív nyugalmi fájdalom, általános tünetek vagy daganatos anamnézis mellett azonban más klinikai jelentősége lehet, ezért ilyenkor célzott orvosi értékelés indokolt.

6. Miért nem tudom felemelni a karom?

Fájdalom miatt nem emeli

A beteg képes lenne a mozgásra, de a fájdalom miatt megállítja. Ez gyakori rotátorköpenyhez kapcsolódó vagy bursalis panaszban.

Valódi aktív gyengeség

A beteg próbálja emelni a kart, de az izomerő elégtelen. Akut trauma után ez komolyabb rotátorköpeny-sérülést is felvethet.

Passzívan is beszűkült

Ha a vizsgáló által vezetett mozgás sem érhető el megfelelően, capsularis vagy ízületi merevség iránya erősödik.

Neurológiai eredet

Nyaki ideggyök vagy perifériás ideg érintettsége szintén okozhat erőcsökkenést vagy funkcióvesztést.
A kulcskérdés
A „nem tudom felemelni a karom” nem diagnózis. A lényeg annak eldöntése, hogy fájdalom, valódi gyengeség, ízületi merevség vagy neurológiai eltérés akadályozza-e a mozgást.

7. Aktív vagy passzív mozgásbeszűkülés – mi a különbség?

Aktív mozgásnál a beteg saját izomerejével mozgatja a karját. Passzív mozgásnál a vizsgáló mozgatja a vállat, miközben a beteg ellazítja az izmokat.

Aktív mozgás rosszabb

Ha az aktív mozgás sokkal beszűkültebb, mint a passzív, fájdalom vagy izomerő-probléma is felmerülhet.

Aktív és passzív is beszűkült

Valódi capsularis vagy ízületi merevség valószínűbb, például befagyott váll vagy glenohumeralis arthrosis esetén.
Nem otthoni diagnosztikai szabály
Az aktív–passzív különbség klinikai irányt ad, de nem helyettesíti a teljes fizikális vizsgálatot.

8. Hol fáj a váll?

Oldalsó felkar / deltoid régió

Rotátorköpenyhez kapcsolódó vállfájdalomban gyakori, hogy a beteg a deltoid régiójára mutat, nem közvetlenül az ízületre.

Váll teteje

AC-ízületi panasz esetén a fájdalom gyakrabban lokalizálható a váll felső részére.

Elülső váll

Biceps hosszú fejéhez kapcsolódó panasz, subscapularis eltérés vagy más glenohumeralis probléma is okozhatja.

Hátsó váll / lapocka

Itt különösen fontos a cervicalis, scapulothoracalis és neurológiai eredet mérlegelése.
Lokalizáció ≠ diagnózis
A fájdalom helye segíti a differenciáldiagnózist, de önmagában nem alkalmas egyetlen anatómiai struktúra biztos azonosítására.

9. Melyek a vállfájdalom gyakori okai?

Rotátorköpenyhez kapcsolódó panasz

Tendinopathia, partialis sérülés vagy egyéb rotátorköpeny-eltérés okozhat terhelési fájdalmat és gyengeséget.

Befagyott váll

Jellemző a jelentős aktív és passzív mozgásbeszűkülés, gyakran fájdalmas szakasszal.

Meszes váll

A rotátorköpeny inaiban kialakuló meszesedés lehet tünetmentes, de akut vagy krónikus panaszt is okozhat.

Bursalis panasz

A subacromialis-subdeltoid bursa irritációja gyakran más vállpatológiával együtt jelenik meg.

AC-ízület / arthrosis

Degeneratív eltérés a váll tetején lokalizált vagy valódi ízületi merevséggel járó panaszt okozhat.

Instabilitás / labrum

Korábbi ficam, ismétlődő bizonytalanság vagy bizonyos sportterhelések mellett merülhet fel.

Biceps-ín

Az elülső vállban jelentkező fájdalom egyik lehetséges forrása.

Nyaki eredet

Cervicalis radiculopathia vagy más neurológiai eltérés vállba és karba sugárzó panaszt utánozhat.

10. Rotátorköpenyhez kapcsolódó vállpanaszok

A rotátorköpenyhez kapcsolódó vállfájdalom a felnőttkori vállpanaszok gyakori csoportja. Jellemző lehet a karemeléskor jelentkező fájdalom, fej fölötti terhelési panasz, éjszakai fájdalom és bizonyos irányokban jelentkező gyengeség.

A tendinopathia, partialis ínsérülés és teljes vastagságú szakadás azonban nem ugyanaz a klinikai kategória. A részletes elkülönítés, a képalkotási döntés és a kezelés külön rotátorköpeny-oldal feladata.

Két fontos különbség
Fájdalom nem egyenlő ínszakadással, és az ultrahangon vagy MR-en látott eltérés sem automatikusan a beteg panaszának oka.

11. Befagyott váll

A befagyott váll, vagy adhesive capsulitis egyik legfontosabb jellegzetessége a jelentős aktív és passzív mozgásbeszűkülés. Gyakran fájdalmas szakasszal indul, majd a merevség válik dominánssá.

A külső rotáció beszűkülése jellemző lehet, de a diagnózis nem egyetlen mozgásirány vagy teszt alapján születik. A befagyott váll nem azonos azzal, hogy „fáj, ezért nem mozgatom”.

Külön child topic
A fázisok, prognózis, injekció, hydrodilatatio és részletes rehabilitáció a külön befagyott váll reference oldal tulajdona lesz.

12. Meszes váll és bursalis panaszok

Meszes váll / calcific tendinopathia

A rotátorköpeny inaiban kialakuló meszesedés lehet tünetmentes, de bizonyos esetekben intenzív fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozhat.A meszes váll tüneteiről, képalkotó kivizsgálásáról és kezelési lehetőségeiről külön útmutatónkban olvashat.

Subacromialis-subdeltoid bursa

A bursa irritációja vagy gyulladásos reakciója fájdalmas elevációhoz társulhat, gyakran más vállpatológiával együtt.
Leletet klinikai összefüggésben
A „bursitis” vagy „meszesedés” képalkotó lelet önmagában nem mondja meg, hogy biztosan ez okozza a panaszt.

13. Arthrosis, AC-ízület, instabilitás és más okok

Glenohumeralis arthrosis

Gyakrabban fokozatosan kialakuló fájdalommal és valódi mozgásbeszűküléssel jelentkezik.

AC-ízületi panasz

A váll tetején lokalizálható, keresztbe nyúláskor vagy direkt nyomásra provokálható panasz lehet jellemző.

Instabilitás

A beteg nemcsak fájdalmat, hanem „ki akar ugrani”, bizonytalan vagy instabil érzést is észlelhet bizonyos vállhelyzetekben.Korábbi vállficam vagy visszatérő instabilitás esetén a vállficam tüneteiről, kivizsgálásáról és kezelési lehetőségeiről szóló részletes útmutatónk nyújt további tájékoztatást.

Labrumsérülés és biceps

Különösen sport, korábbi ficam vagy komplex mechanikai panasz esetén merülhet fel.

14. Vállból vagy nyakból ered a fájdalom?

Nem minden vállfájdalom ered magából a vállból. Nyaki eredetre utalhat a nyaki fájdalom, a vállon túl a karba vagy kézbe terjedő panasz, zsibbadás, paraesthesia, neurológiai tünet vagy az, ha a panasz nyakmozgással változik.

Másrészt válleredetű fájdalom is gyakran kisugározhat a felkarba, ezért a fájdalom puszta iránya nem elegendő a forrás meghatározásához.

Direct answer
A felkarba sugárzó vállfájdalom önmagában még nem bizonyít nyaki eredetet. A zsibbadás, neurológiai tünetek, nyaki panasz és cervicalis provokáció azonban erősíthetik ezt a lehetőséget.

15. Mikor szükséges gyorsabb kivizsgálás?

Nagy trauma vagy deformitás

Törés vagy ficam lehetősége miatt akut ellátás és megfelelő képalkotás szükséges lehet.

Trauma után hirtelen nagy erővesztés

Komolyabb rotátorköpeny-sérülés vagy más strukturális eltérés lehetőségét növeli.

Neurovascularis tünet

Érzészavar, jelentős motoros kiesés vagy keringési eltérés sürgős értékelést igényelhet.

Lázas, forró, nagyon fájdalmas váll

Infekció vagy akut gyulladásos folyamat lehetőségét is mérlegelni kell.

Mellkasi vagy cardiovascularis tünet

Mellkasi nyomás, légszomj vagy terheléshez kapcsolódó cardiovascularis panasz esetén nem rutin vállortopédiai időpont az első lépés.

Szokatlan progresszív nyugalmi fájdalom

Általános tünetek vagy daganatos anamnézis mellett szélesebb kivizsgálás válhat szükségessé.

16. Hogyan történik az ortopédiai vállvizsgálat?

Kórelőzmény

A panasz kezdete, trauma, éjszakai fájdalom, provokáló mozgások, sport- és munkaterhelés, korábbi ficam, gyengeség és neurológiai tünetek áttekintése.

Inspekció és mozgás

Aktív és passzív mozgástartomány, scapularis mozgás, kompenzációk és oldalkülönbség vizsgálata.

Erővizsgálat

Abductio, külső és belső rotáció, valamint célzott rotátorköpeny-funkció értékelése.

Speciális tesztek

Painful arc, Jobe/empty can, external rotation tesztek, lift-off/belly-press, AC- és instabilitási tesztek a klinikai kérdéshez igazítva.

Cervicalis screening

Nyaki fájdalom, paraesthesia, neurológiai tünetek vagy atípusos kisugárzás esetén a nyaki gerinc és idegrendszeri státusz célzott vizsgálata.
Egyetlen teszt sem elég
A painful arc, Hawkins–Kennedy, Neer vagy más provokációs teszt önmagában nem bizonyít egyetlen specifikus vállbetegséget. A tesztek a teljes klinikai képpel együtt értelmezendők.

17. Mikor szükséges képalkotó vizsgálat?

Nem minden vállfájdalomhoz szükséges azonnal képalkotó vizsgálat. Tipikus, nem traumás vállpanasznál megfelelő anamnézis és fizikális vizsgálat alapján gyakran elindítható konzervatív kezelés.

Akut trauma

Törés, ficam vagy jelentős strukturális sérülés gyanúja növeli a képalkotás szükségességét.

Jelentős erővesztés

Trauma után kialakuló valódi gyengeség rotátorköpeny-szakadás irányába terelheti a kivizsgálást.

Valódi merevség

Kifejezett aktív és passzív ROM-beszűkülés esetén a strukturális háttér tisztázása fontos lehet.

Tartós vagy progresszív panasz

Megfelelő konzervatív kezelés ellenére fennálló jelentős panasz esetén további képalkotás indokolttá válhat.

Red flag

Systemás vagy sürgősségi gyanú esetén a klinikai helyzethez igazított képalkotás szükséges.
Képalkotási alapelv
Nem az a cél, hogy minden vállfájdalomhoz minél több vizsgálat készüljön, hanem hogy a megfelelő klinikai kérdéshez a megfelelő képalkotót válasszuk.

18. Mikor szükséges röntgen?

Akut trauma

Törés, ficam, csontos avulsio és más traumás csonteltérés kizárására a röntgen általában megfelelő első képalkotó.

Krónikus vállfájdalom

Glenohumeralis arthrosis, AC-ízületi degeneráció, meszesedés és más csontos eltérések értékelésére szintén fontos lehet.
Más kérdés, más képalkotó
A röntgen és az MR nem egymás jobb vagy rosszabb változatai: más struktúrákat és más klinikai kérdéseket vizsgálnak.

19. Mikor segíthet a váll-ultrahang?

Rotátorköpeny

A váll-ultrahang alkalmas lehet a rotátorköpeny inainak célzott vizsgálatára, beleértve bizonyos partialis vagy teljes szakadásokat.

Biceps hosszú fejének ina

Az ín lefutása és bizonyos eltérései dinamikusan is értékelhetők.

Subacromialis-subdeltoid bursa

Folyadék, bursalis megvastagodás és más célzott eltérések megítélhetők.

Calcific tendinopathia

Meszes depositok és a környező lágyrészek egy része jól vizsgálható.
Nem univerzális okkereső
A váll-ultrahang nem alkalmas minden vállfájdalom okának megállapítására. Labrum, komplex intraarticularis eltérés vagy egyes csontos kérdések más képalkotót igényelhetnek.
Diagnosztikus UH ≠ terápiás ultrahang
A képalkotó váll-ultrahang és a fizioterápiában alkalmazott terápiás ultrahang két teljesen külön eljárás, eltérő céllal.

20. Mikor lehet szükség MR-re?

Az MR részletesen ábrázolja a váll számos lágyrész- és intraarticularis struktúráját. Segíthet rotátorköpeny-szakadás, izomállapot, labrum, porc, csontvelő és más eltérések megítélésében.

Trauma + strukturális sérülés gyanú

Ha a klinikai kép jelentős ín- vagy más lágyrészsérülést valószínűsít, az MR részletes anatómiai információt adhat.

Tartós valódi gyengeség

Ha a fizikális vizsgálat jelentős funkcióvesztést mutat, az MR segítheti a strukturális háttér tisztázását.

Nem egyértelmű klinikai kép

Korábbi vizsgálatok után fennmaradó komplex intraarticularis kérdésnél célzott MR válhat szükségessé.

Műtéti döntés

Bizonyos esetekben a műtéti tervezéshez részletesebb anatómiai információra van szükség.
MR nem automatikus első lépés
Az MR-vizsgálat indikációját a klinikai kérdés határozza meg, nem pusztán az, hogy a váll fáj.

21. Hogyan kezelhető a vállfájdalom?

Mivel a vállfájdalom sok különböző állapot tünete lehet, nincs egyetlen univerzális kezelés. A terápiás terv a diagnózistól, a panasz időtartamától, a traumától, a mozgástartománytól, az izomerőtől, az aktivitási igénytől és a társbetegségektől függ.

Terhelésmódosítás

Átmenetileg csökkenthető a jelentősen provokáló fej fölötti, ismételt emelő vagy sportterhelés, de a teljes tartós immobilizáció általában nem cél.

Aktív rehabilitáció

Sok atraumás vállpanaszban első vonalbeli kezelés lehet a célzott, progresszív mozgásterápia.

Tüneti gyógyszeres kezelés

Fájdalomcsillapító vagy NSAID bizonyos esetekben szóba jöhet, de társbetegségek és gyógyszerrizikók befolyásolják alkalmazhatóságát.

Diagnózisspecifikus beavatkozás

Bizonyos esetekben injekció, célzott képalkotó-vezérelt eljárás vagy vállsebészeti vélemény válhat indokolttá.

22. Milyen szerepe van a gyógytornának?

Mozgástartomány

A fájdalomhoz és diagnózishoz igazítva cél lehet a funkcionális mozgástartomány fenntartása vagy javítása.

Rotátorköpeny-erő

Progresszív ellenállásos terheléssel fejleszthető a külső és belső rotáció, az abductio és a teljes vállövi erő.

Scapularis kontroll

A lapocka és a törzs–vállöv koordinációja része lehet a funkcionális rehabilitációnak.

Funkcionális visszaterhelés

A végső cél az öltözködés, emelés, munkavégzés, sport és fej fölötti mozgások biztonságos visszanyerése.
Nem ugyanaz a program mindenkinek
A befagyott váll, a rotátorköpeny-tendinopathia, a friss ínszakadás és az instabilitás teljesen eltérő rehabilitációs stratégiát igényelhet.

23. Mikor lehet szerepe injekciónak?

Injekciós kezelés bizonyos vállkórképekben és megfelelő indikáció esetén szóba jöhet, de nem minden vállfájdalom kezelése injekció. A beadás helye és célja diagnózisonként eltér.

Subacromialis corticosteroid

Bizonyos rotátorköpenyhez kapcsolódó panaszokban rövid távú fájdalomcsökkentésre mérlegelhető, de nem univerzális első vonalbeli kezelés.

Glenohumeralis injekció

Más klinikai kérdésben, például capsularis vagy ízületi eredetű panaszban lehet releváns.

Nem helyettesíti a rehabilitációt

A tünetcsökkentés nem azonos a funkció és terhelhetőség hosszú távú helyreállításával.
Diagnózis előbb, injekció utána
Az „injekció vállfájdalomra” nem önálló diagnózis vagy univerzális kezelési stratégia. A beavatkozást mindig konkrét klinikai indikációhoz kell kötni.

24. Mit tehet otthon biztonságosan?

Provokáló terhelés átmeneti csökkentése

Ha ugyanaz a fej fölötti vagy ismételt mozgás jelentősen fokozza a panaszt, ideiglenesen módosítható a terhelés.

Tolerálható mozgás fenntartása

A teljes vállkímélet helyett sok esetben jobb a fájdalomhatáron belüli mozgás fenntartása.

Alvási pozíció módosítása

Éjszakai panasz esetén segíthet az ellenoldali vagy háton fekvés, illetve az érintett kar megtámasztása.

Fokozatos visszaterhelés

A panasz csökkenésével a napi és sportterhelés lépcsőzetesen építhető vissza.
Amit érdemes kerülni
Ne alkalmazzon erőszakos kimozgatást, fájdalmon át végzett intenzív nyújtást vagy nagy súlyos vállgyakorlatot ismeretlen diagnózis mellett.

25. Mikor forduljon ortopédushoz?

Több hete fennálló vállfájdalom

Ha a panasz nem javul vagy a funkció tartósan csökken, célzott vizsgálat indokolt lehet.

Karemelés tartósan fáj

Különösen, ha a munkát, öltözködést vagy sportot jelentősen korlátozza.

Éjszakai panasz zavarja az alvást

Tartós éjszakai fájdalom esetén érdemes tisztázni a kiváltó vállpatológiát.

Jelentős mozgásbeszűkülés

Aktív és passzív merevség befagyott váll, arthrosis vagy más ízületi eltérés lehetőségét veti fel.

Valódi gyengeség

Különösen sérülés után strukturális ínsérülést is felvethet.

Korábbi képalkotó lelet értelmezése szükséges

UH-, RTG- vagy MR-eltérés jelentőségét a tünetekkel és fizikális vizsgálattal együtt érdemes értékelni.
Gyorsabb ellátás
Deformitás, nagy trauma, akut ficamgyanú, neurovascularis eltérés, súlyos infekciógyanú vagy cardiovascularis jellegű tünet esetén ne egy későbbi rutin ortopédiai időpont legyen az első lépés.

26. Mire számíthat a MEDIPART vizsgálatán?

A vizsgálat célja annak tisztázása, hogy mely mozgások érintettek, van-e aktív/passzív különbség, valódi gyengeség, rotátorköpeny-, capsularis, arthrosisos, traumás vagy más eredet, és szükséges-e képalkotás vagy rehabilitáció.

1

Kórelőzmény

A panasz kezdetét, traumát, éjszakai fájdalmat, provokáló mozgásokat, sport- és munkaterhelést, korábbi vállsérülést és neurológiai tüneteket tekintjük át.
2

Fizikális vizsgálat

Aktív/passzív ROM, erő, painful arc, rotátorköpenytesztek, AC-ízület, instabilitás és szükség szerint cervicalis screening történhet.
3

Hozott képalkotók

Korábbi RTG, ultrahang vagy MR esetén lehetőség szerint a teljes képanyagot is érdemes bemutatni, nem csak a lelet szövegét.
4

További vizsgálat és kezelési terv

A klinikai kérdéstől függően RTG, célzott ultrahang, MR, gyógytorna, tüneti kezelés, injekció vagy szükség esetén vállsebészeti vélemény jöhet szóba.

Tartós vállfájdalma vagy mozgásbeszűkülése van?

Nem sürgősségi helyzetben ortopédiai vizsgálattal tisztázható a váll funkciója, a lehetséges eredet és az, hogy szükséges-e képalkotás, rehabilitáció vagy további szakvélemény.
Időpontfoglalás

28. Gyakori kérdések vállfájdalomról

Mitől fájhat a vállam?

+
A vállfájdalomnak számos oka lehet, többek között rotátorköpenyhez kapcsolódó eltérés, befagyott váll, meszes váll, bursalis panasz, AC-ízületi betegség, arthrosis, instabilitás vagy nyaki eredet.

Mit jelent, ha karemeléskor fáj?

+
Gyakran rotátorköpenyhez vagy subacromialis struktúrákhoz kapcsolódó panaszban jelentkezik, de önmagában nem specifikus egyetlen diagnózisra.

Miért fáj éjszaka a váll?

+
Éjszakai vállfájdalom több kórképben is előfordulhat, ezért önmagában nem határozza meg az okot.

Miért nem tudom felemelni a karomat?

+
Ennek oka lehet fájdalom, valódi izomgyengeség, ínsérülés, ízületi/capsularis merevség vagy neurológiai eltérés.

Miből lehet tudni, hogy rotátorköpeny-szakadás van?

+
Anamnézis, erővizsgálat és célzott fizikális tesztek alapján merül fel a gyanú. Szükség esetén ultrahang vagy MR segíthet a strukturális eltérés pontosításában.

Mindig kell ultrahang?

+
Nem. A váll-ultrahang megfelelő klinikai kérdésben nagyon hasznos, de nem minden vállpanasznál szükséges.

Az MR jobb, mint az ultrahang?

+
Nem általánosságban. A két képalkotó más klinikai kérdésekben lehet optimális; a választást a feltételezett eltérés határozza meg.

Kell röntgen vállfájdalomnál?

+
Akut trauma után gyakran igen, és krónikus vállfájdalomban is sokszor megfelelő első képalkotó lehet a csontos és degeneratív eltérések értékelésére.

A befagyott váll ugyanaz, mint a fájdalmas váll?

+
Nem. Befagyott vállban az aktív mellett a passzív mozgástartomány is kifejezetten beszűkül.

Sugározhat a vállból a fájdalom a karba?

+
Igen. A válleredetű fájdalom gyakran a felkarba lokalizálódik vagy sugárzik. A kézig terjedő zsibbadás vagy paraesthesia viszont nyaki vagy neurológiai eredetet is felvethet.

Segíthet a gyógytorna?

+
Számos vállkórképben igen, de a programot a diagnózishoz, az aktuális mozgástartományhoz, erőhöz és fájdalomhoz kell igazítani.

Mikor lehet szükség injekcióra?

+
Nem minden vállfájdalomnál. Egyes diagnózisokban rövid távú tünetcsökkentésre vagy más terápiás céllal mérlegelhető, de a döntés diagnózisspecifikus.

Mit tehetek otthon?

+
Kerülje átmenetileg a jelentősen provokáló terhelést, de lehetőleg tartsa fenn a tolerálható mozgást. Ismeretlen diagnózis mellett ne kezdjen agresszív kimozgatásba.

Mikor forduljak orvoshoz?

+
Tartós fájdalom, jelentős éjszakai panasz, mozgásbeszűkülés, valódi gyengeség, sérülés utáni funkcióvesztés vagy ismétlődő instabilitás esetén indokolt lehet ortopédiai vizsgálat.

A vállfájdalom lehet nyaki eredetű?

+
Igen. Nyaki fájdalom, zsibbadás, paraesthesia, neurológiai tünetek vagy nyakmozgással változó panasz cervicalis eredetet is felvethet.

29. Felhasznált szakmai források

A tájékoztató a vállfájdalom vizsgálatára, rotátorköpenyhez kapcsolódó panaszokra, akut és krónikus képalkotási döntésekre, rehabilitációra és injekciós kezelésekre vonatkozó nemzetközi irányelvekre támaszkodik.
Dr. Weninger Viktor PhD. ortopéd sebész és traumatológus szakorvos
A CIKK SZAKMAI HÁTTERE

Szakmai tartalomért felelős

Dr. Weninger Viktor PhD.
Ortopéd sebész és traumatológus szakorvos
A cikk szakmai tartalmáért Dr. Weninger Viktor PhD. ortopéd sebész és traumatológus szakorvos felel. A tájékoztató nemzetközi szakmai irányelvek és tudományos összefoglalók alapján készült.

Tartós vagy visszatérő vállfájdalma van?

Nem sürgősségi helyzetben ortopédiai vizsgálat során tisztázható a váll mozgása, ereje, a lehetséges fájdalomforrás és az, hogy szükséges-e képalkotás, rehabilitáció vagy további szakellátás.
NYITVATARTÁS
Telefonos/személyes ügyintézés – elérhető időszakok:
Hétfő
09:00-18:00
Kedd
09:00–18:00
Szerda
09:00–18:00
Csütörtök
09:00–18:00
Péntek
09:00–18:00