Főoldal › Egészségkalauz › Gyógytorna › Dévény-torna babáknak
Dévény-torna babáknak – mikor érdemes állapotfelmérést kérni?
A Dévény-torna a köznyelvben a Dévény Speciális Manuális Technika–Gimnasztika Módszert, röviden a DSGM-et jelenti. Ha a baba tartósan egy oldalra néz, feltűnően aszimmetrikusan mozog, vagy Ön bizonytalan abban, hogyan halad a mozgásfejlődése, érdemes a védőnővel vagy a házi gyermekorvossal egyeztetni. A mozgásfejlődési állapotfelmérés segít megérteni, van-e teendő, és megfelelő lehet-e a DSGM. Korábban megszerzett készség elvesztése, hirtelen gyengeség vagy a végtagmozgatás újonnan jelentkező zavara esetén mielőbb kérjen orvosi vizsgálatot.

Tartalomjegyzék
Mi a Dévény-torna, és mit jelent a DSGM?
A DSGM Dévény Anna gyógytornász nevéhez kötődő módszer. A Dévény Anna Alapítvány tájékoztatója szerint a csecsemőknél alkalmazott speciális manuális technika kézzel végzett kezelés, amely az izmok, inak és környező kötőszövetek területét érinti. A szakgyógytornász különböző testhelyzetekben dolgozhat. A fogásokat és a kezelés módját az állapotfelmérés alapján választja ki. A módszer alkalmazásához DSGM-szakgyógytornászi képesítés szükséges. [1], [2]
A rendelőben az első kérdés az, hogy mit tapasztaltak a szülők a gyermek mozgásában. A szakember ezt összeveti az előzményekkel és azzal, amit a baba a vizsgálaton mutat. Ebből születhet javaslat megfigyelésre, gyógytornára, DSGM-kezelésre vagy további orvosi vizsgálatra. A kezelési tervet érdemes azzal kezdeni, hogy közösen megnevezik a célját: például a két irányba fordulás vagy a két oldal egyenletesebb használatának követését.
Első lépés az állapotfelmérés
Tartós aszimmetria
Készség elvesztése
Milyen jeleknél érdemes segítséget kérni?
| Amit otthon észlelhet | Mit érdemes megbeszélni? |
|---|---|
| A baba több helyzetben is szinte mindig ugyanarra néz | Mondja el, milyen helyzetekben látja, és fordítja-e aktívan a fejét a másik irányba. |
| A két kar vagy láb használata ismételten eltér | Kérjen házi gyermekorvosi értékelést. A kivizsgálás mellett mozgásfelmérés is szóba jöhet. |
| A baba mozgása a szülőnek szokatlanul feszesnek vagy lazának tűnik | Mutasson konkrét példát az orvosnak. A tónust és az aktív mozgást vizsgálattal lehet megítélni. |
| Egy készség megjelenése miatt aggódik | Az életkort, koraszülöttségnél a korrigált életkort, az előzményeket és a többi készséget együtt érdemes áttekinteni. |
| A baba elveszít egy korábbi készséget, vagy hirtelen megváltozik a mozgása | Mielőbb kérjen orvosi vizsgálatot. |
Mit jelent, ha a baba mindig ugyanarra néz?
Előfordulhat, hogy a baba a fény, a szülő hangja vagy a megszokott fekvés miatt gyakrabban néz az egyik oldalra. A tartósan egyoldali fejfordításnál az számít, hogy a másik irányba is tud-e magától fordulni, és több különböző helyzetben is fennáll-e az eltérés. A szülő azt is megfigyelheti, hogy csak a fej helyzete változik-e, vagy a baba a törzsét is mindig ugyanúgy fordítja.
Érdemes megmutatni, hogyan követi a játékot háton fekve, ölben vagy a szokásos, felügyelt játékhelyzetben. Ha a mozgás fájdalmasnak tűnik, hirtelen változott, vagy feltűnően beszűkült, kérjen orvosi vizsgálatot. Tartós eltérésnél az orvos és a gyógytornász felmérheti, hogy mi áll a fejfordítási szokás mögött. Otthon a megfigyeléshez nincs szükség arra, hogy a baba fejét kézzel a nehezebb irányba fordítsa. [2], [3], [8]
Mi a teendő, ha fejformaeltérést is észlel?
Mondja el a gyermekorvosnak vagy a védőnőnek, ha a fej egyik része laposabbnak látszik, és azt is, hogy melyik irányba fordul gyakrabban a baba. A fejforma és a nyak mozgása együtt is értékelhető. Ha változást szeretne megmutatni, készíthet azonos irányból felvételt két külön időpontban. Az ellátó eldöntheti, hogy elegendő-e a megfigyelés, szükséges-e gyógytorna-felmérés, vagy további vizsgálat javasolt. Az alvási testhelyzetről és a biztonságos alvási környezetről a gyermekorvosi útmutatást kövesse. [3], [7]
Mit figyeljen meg, ha a baba egyik oldalát gyakrabban használja?
Egyetlen játékhelyzetből nehéz következtetni. Érdemes megnézni, hogyan nyúl a baba olyan játékért, amelyet előtte középen tartanak, majd kissé egyik vagy másik oldalra tesznek. Ha több helyzetben és több alkalommal is az látszik, hogy az egyik kar alig kapcsolódik be, vagy az egyik láb tartósan kevesebbet mozog, ezt mutassa meg a házi gyermekorvosnak. A korai és következetes oldalkülönbségnek több oka lehet. [3], [5]
A vizsgálaton hasznos, ha el tudja mondani, mikor vette észre először, változott-e azóta, és a baba éber, nyugodt állapotában is fennáll-e. Ha rövid videót hoz, legyen rajta mindkét oldal, és lehetőleg a teljes mozgás látszódjon. Egy spontán nyúlás, fordulás vagy lábmozgás gyakran többet mutat, mint egy előre beállított póz.
Mit jelent a feszesnek vagy lazának tűnő mozgás?
A szülő gyakran öltöztetésnél, fürdetésnél vagy ölben tartásnál veszi észre, ha a baba erősen megfeszíti magát, vagy a tartása a megszokottnál lazábbnak tűnik. A sírás, az éhség és a fáradtság is befolyásolhatja, mit lát egy adott pillanatban. A szakember a tónus mellett az aktív mozgást, az erőt, a testtartást és a reakciók szimmetriáját is figyelembe veszi. [3]
A „feszes” és „laza” hétköznapi leírás. A vizsgálaton érdemes hozzátenni, pontosan milyen helyzetben tűnt fel. Például nyugodt állapotban is nehéz felöltöztetni, vagy többféle játékhelyzetben kevés az egyik végtag aktív mozgása. Ha a baba hirtelen feltűnően ernyedtté válik, gyengébben mozog, vagy az ébersége és az etethetősége is megváltozik, kérjen azonnali orvosi segítséget.
Ha még nem fordul vagy nem mászik, az lemaradást jelent?
A mozgásfejlődési mérföldkövek támpontok. A vizsgálatnál számít a baba életkora, hogyan szervezi meg a mozgását, milyen készségei jelentek már meg, és mutat-e előrelépést. A kúszás és a mászás megjelenése, sorrendje és kivitelezése változatos lehet. Egyetlen internetes táblázat alapján nehéz megítélni, hogy az adott gyermeknél szükséges-e további vizsgálat. [3], [4], [10]
A védőnőnek vagy a házi gyermekorvosnak mondja el, mit tud most a baba, és mi változott az utóbbi hetekben. Például érdeklődik-e a két oldalra tett játék iránt, változtat-e magától testhelyzetet, és mennyire használja mindkét oldalát. Ha a fejlődés megtorpan, a mozgás feltűnően aszimmetrikus vagy egy már meglévő készség eltűnik, érdemes ezt hamar jelezni. A fejlődési szűrés és a vizsgálat segít eldönteni, milyen további lépés indokolt. [3], [4], [5]
A mozgás minősége is számít
Mit jelent, ha a baba a megszokottól eltérően kúszik?
Kúszásnál az egész mozdulatsort érdemes megfigyelni. Nézze meg, hogyan indul el a baba, mivel húzza vagy tolja előre magát, és mindkét oldalát használja-e. A baba a játék helyétől és a talajtól függően változtathat a mozgásán. Ha mindig ugyanazt a lábát húzza, vagy az egyik karját ismételten kevésbé használja, mutassa meg a jelenséget a gyermekorvosnak vagy a gyógytornásznak. [2], [3]
A vizsgálaton kérdezzen rá arra is, milyen más mozgásokat érdemes megfigyelni. A szakember például együtt nézheti a kúszást a nyúlással, a fordulással és a baba aktív testhelyzet-változtatásaival. Ez segít megérteni, hogy az eltérés csak egy mozdulatban jelenik meg, vagy a két oldal használatában több helyzetben is látszik.
Koraszülött babánál hogyan számít a korrigált életkor?
Koraszülött gyermeknél a fejlődési mérföldkövek értékeléséhez az ellátó a korrigált életkort is figyelembe veheti. Ezt úgy számoljuk, hogy a születés óta eltelt időből levonjuk, hány héttel érkezett korábban a gyermek a vártnál. Ha egy baba nyolc héttel korábban született, és most húsz hete született meg, korrigált életkora körülbelül tizenkét hét. A vizsgálatra vigye a születés idejét és a várható szülési dátumot, ha ismert. [6]
A koraszülöttség után külön utánkövetési terv készülhet. Ha van neonatológiai vagy fejlődésneurológiai kontroll, mondja el, milyen vizsgálatok és javaslatok történtek. A korrigált életkor segíti a fejlődés értelmezését. A tartós aszimmetriát, az új gyengeséget vagy a már megszerzett mozgás elvesztését így is érdemes időben jelezni. A DSGM lehetőségéről az egyéni mozgásállapot és az ellátó csapat javaslata alapján lehet dönteni. [2], [5], [6]
Mit vigyen a koraszülött-utánkövetésről?
Vigye a neonatológiai zárójelentést és a legutóbbi kontroll leletét, ha megvan. Hasznos információ, hogy mikorra várta a szülést, hányadik hétre született a baba, és milyen további vizsgálatot terveztek. Mondja el, ha a gyermek már kap gyógytornát vagy fejlesztést, és milyen célt jelöltek ki a következő kontrollig. A korábbi eredmények segíthetnek az új felmérés értelmezésében és az ellátók közti egyeztetésben.
Kihez forduljon először?
Ha lassabb haladást, tartós oldalkülönbséget vagy szokatlan mozgást észlel, a védőnő és a házi gyermekorvos segíthet az első lépésekben. Az orvos áttekinti az előzményeket, megvizsgálja a babát, és szükség szerint további vizsgálatra irányítja. A gyógytornász részletesen meg tudja figyelni, hogyan használja a gyermek a testét játék és mozgás közben. Az orvosi kivizsgálás és a mozgásfelmérés egymást kiegészítve is elindulhat. [3], [5]
Hirtelen panasz, sérülés, lázhoz társuló rossz állapot, feltűnő gyengeség, nehézlégzés vagy a mozgás gyors romlása esetén kérjen sürgős orvosi ellátást. Ha az eltérés tartós, de a baba jól van, jegyezze fel, mióta látja és mely helyzetekben jelentkezik. A gyermekorvos így konkrét megfigyelésekből tud kiindulni. Korábban megkezdett gondozás esetén az ellátó csapatot is tájékoztassa az új tapasztalatról.
Mikor merülhet fel gyermekneurológiai vagy ortopédiai vizsgálat?
A házi gyermekorvos a baba fejlődését és a vizsgálati leletet együtt értékeli. Tartós oldalkülönbség, feltűnő gyengeség, szokatlan izomtónus vagy fejlődési visszalépés esetén további kivizsgálás merülhet fel. Ízületi mozgásbeszűkülésnél, fájdalmas mozdulatnál vagy tartós végtag- és lábtartási eltérésnél az orvos ortopédiai vizsgálatot is javasolhat. Egyetlen mozdulat vagy otthon készült felvétel alapján a további szakvizsgálat iránya önmagában nem állapítható meg. [3], [5]
Ha beutalót vagy vizsgálati javaslatot kapnak, kérdezze meg, milyen időn belül célszerű időpontot foglalni, és mit figyeljen addig. A vizsgálatok mellett a gyógytornász is adhat olyan megfigyelési szempontot, amely segít a következő kontrollnál. A különböző ellátók számára hasznos, ha ugyanazt a korábbi leletet és az új változásokról szóló információkat kapják meg.
A felmérés végén kérjen visszajelzést
Mi történik az első mozgásfejlődési állapotfelmérésen?
Az alkalom általában beszélgetéssel kezdődik. A szakember rákérdezhet a várandósságra, születésre, korábbi vizsgálatokra, a baba napi szokásaira és arra, mikor jelent meg a szülő által észlelt eltérés. Ha van korábbi gyógytorna vagy más fejlesztés, mondja el, mit gyakoroltak és milyen változást tapasztaltak.
Ezután a gyógytornász megfigyelheti a baba spontán mozgását és játék közbeni reakcióit. Az életkortól függően figyelheti a fej helyzetét, a nyúlást, a két oldal használatát, az aktív testhelyzet-változtatást és az ízületek mozgását. A felmérés menetét a baba éberségéhez és terhelhetőségéhez igazítják. Az eredményről kérjen érthető visszajelzést: mit látott a szakember, mi a következő lépés, és mikor érdemes újra ellenőrizni. [2], [3]
Mi történik, ha a baba aznap álmos vagy éhes?
Jelezze, mikor evett és mikor szokott aludni. A szakember szünetet tarthat, változtathat a feladatok sorrendjén, vagy kérhet otthoni megfigyelést. A szokásos napi mozgásról készült rövid videó kiegészítheti az alkalmat.
Mi a különbség az állapotfelmérés és a kezelés között?
Az állapotfelmérésen a szakember információt gyűjt a fejlődésről, megfigyeli a baba mozgását, majd javaslatot ad. A következő lépés lehet újabb megfigyelés, más szakember bevonása, otthoni játékhelyzetek átbeszélése vagy kezelés. A felmérés eredménye akkor is hasznos, ha aznap további gyógytorna-alkalmat nem szerveznek. A szülő konkrét választ kaphat arra, milyen mozgásokat figyeljen, és mikor érdemes visszajeleznie.
A kezelésnél már megnevezett célhoz választanak feladatot vagy technikát. Ha az első találkozón mindkettőre sor kerülhet, kérdezze meg, mikor ér véget a felmérés és mi alapján javasol továbblépést a szakember. Ez jó alkalom arra is, hogy átbeszéljék a baba komfortját, az otthoni teendőket és azt, hogyan jelzik a változást a következő találkozón. [1], [2]
Mi történhet egy DSGM-kezelésen?
Ha az állapotfelmérés alapján a DSGM indokolt, a szakgyógytornász előre elmondhatja, melyik megfigyelt eltéréshez milyen célt választott. A Dévény Anna Alapítvány módszerleírása szerint a kezelés kézzel, többféle testhelyzetben történhet, és a szülő a megtartásban is segíthet. A szakember az alkalmazott fogásokat a baba állapotához igazítja. [1], [2]
Az első alkalom előtt kérdezze meg, hogy az időpont felmérésre vagy már kezelésre szól, és hogyan lehet felkészülni rá. Kezelés közben kérheti, hogy a szakember nevezze meg, mit figyel és miért változtat a testhelyzeten. Az alkalom végén beszéljék át, mi legyen az otthoni teendő, milyen változást érdemes figyelni, és mikor kerül sor kontrollra. Ha több szakember vesz részt a gondozásban, hasznos lehet rövid írásos összefoglalót kérni.
Fájdalmas a Dévény-torna? Mi van, ha a baba sír?
A baba sírással jelezhet fáradtságot, éhséget, idegen helyzet miatti feszültséget vagy kellemetlenséget is. Kezelés közben szóljon, ha a sírás szokatlan, tartós vagy nehezen csillapítható. A szakgyógytornász ilyenkor ellenőrizheti a baba állapotát, változtathat a helyzeten vagy szünetet tarthat. A sírás erősségéből a kezelés eredményességére önmagában nem lehet következtetni. [2]
Érdemes már az elején megbeszélni, hogyan jelezhet, ha a babát fel szeretné venni vagy meg szeretné nyugtatni. A szakember megmutathatja, miben tud segíteni szülőként. Ha a baba az alkalom után szokatlanul bágyadt, új panasz jelentkezik vagy tartósan másképp mozog, beszéljen az ellátóval. Rossz általános állapot vagy hirtelen állapotromlás esetén orvosi vizsgálat indokolt.
Mit mondjon a szakembernek, ha bizonytalan?
Nyugodtan mondja el, hogy a baba sírása másnak hangzik, mint amikor álmos vagy éhes. Ha rendszeresen egy bizonyos testhelyzetben tiltakozik, azt is említse meg. Kérheti, hogy a szakember magyarázza el, mi történik, tartson rövid szünetet, vagy mutasson másik helyzetet. Az alkalom után jegyezze fel, ha egy új panasz csak később jelentkezik, és jelezze az ellátónak, ha visszatér vagy tartós.
Hány alkalomra lehet szükség?
A gyakoriságról a felmérés után lehet értelmesen dönteni. Számít, milyen eltérést figyeltek meg, milyen célt jelöltek ki, hogyan halad a baba, és milyen más ellátásban vesz részt. Van, amikor megfigyelés és kontroll a következő lépés. Más helyzetben rendszeres kezelés vagy a gyermekorvossal egyeztetett további vizsgálat kerülhet szóba. Az Alapítvány tájékoztatója is egyéni gyakoriságot ír le. [2]
Hasznos előre kijelölni egy felülvizsgálati pontot. Beszéljék meg, mit fognak újra megfigyelni, például a spontán fejfordítás két irányát, a nyúlás változatosságát vagy az aktív testhelyzet-váltást. Ha a tünetek változnak vagy új kérdés merül fel, a tervet a következő találkozó előtt is érdemes átbeszélni. Az alkalmak számát az aktuális célhoz és az észlelt változáshoz lehet igazítani.
Mit tudunk a módszerről és a korai támogatásról?
A módszert bemutató alapítványi tájékoztatók megmutatják, hogyan írják le a DSGM-et és milyen helyzetekben végeznek állapotfelmérést. A gyermekgyógyászati és korai felismerési ajánlások a mozgásfejlődési eltérések időben történő értékelését és az ok tisztázását hangsúlyozzák. Ezek az ajánlások önmagukban nem bizonyítják, hogy minden mozgásfejlődési kérdésben a DSGM adja a legjobb eredményt. [1], [2], [3], [4], [5]
A szülő számára az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi a kiválasztott beavatkozás célja, és miből fog látszani az előrelépés. Kérdezze meg, milyen lehetőségek jönnek szóba az adott helyzetben, miért javasolták a választott megközelítést, és mikor értékelik újra a tervet. Ha a mozgásváltozás mögött neurológiai, ortopédiai vagy más egészségi kérdés merül fel, annak vizsgálata a fejlesztéssel párhuzamosan is történhet. [3], [5]
Egyeztetett cél
Egyeztetett otthoni feladat
Tervezett kontroll
Hogyan lehet összehangolni a többféle fejlesztést?
Ha a gyermekkel több szakember foglalkozik, mindegyiknek mondja el, milyen gyakorlást és ellenőrzést javasolt a többi ellátó. A szülő számára segíthet egy rövid, közös összefoglaló. Ebben szerepelhet a fő cél, a következő kontroll időpontja és az, melyik teendő milyen alkalomhoz tartozik. Ha két útmutatás elsőre eltérőnek látszik, kérje a szakembereket, hogy pontosítsák, melyik helyzetben melyik érvényes.
A napi program kialakításakor a baba alvása, etetése és terhelhetősége is számít. Beszéljék át, melyik otthoni feladatot milyen napszakban tudják kényelmesen beilleszteni. Ha egy programot a család a mindennapokban nehezen tud követni, ezt is érdemes jelezni. A szakember együtt kereshet Önökkel olyan helyzetet, ahol a megbeszélt cél rövidebb vagy természetesebb játék során is megfigyelhető.
Mit figyelhet meg és hogyan játszhat otthon?
Válasszon nyugodt, éber időszakot, amikor a baba röviden és kényelmesen tud játszani. Megfigyelheti, hogyan néz a szülő arcára, melyik irányba fordul egy játék után, és hogyan mozgatja a két kezét. A testhelyzetet a baba életkorához és az ellátó javaslatához igazítsa. Hason fekvő játék csak éber, közvetlenül felügyelt babánál történjen. Alváshoz kövesse a biztonságos csecsemőalvásra vonatkozó útmutatást. [7]
A gyógytornász megmutathat olyan hétköznapi játékhelyzeteket, amelyeket otthon is könnyen beilleszthetnek. Kérje meg, hogy mondja el, mit figyeljen a baba reakcióján, mikor tartson szünetet, és hogyan módosítsa a helyzetet, ha elfárad. A speciális manuális fogásokat képzett szakember végzi. Az otthoni teendőkről azt a programot kövesse, amelyet a gyermek vizsgálata alapján egyeztettek. [1], [2]
Hogyan legyen a játék megfigyelhető és kényelmes?
Helyezze a játékot olyan távolságra, hogy a baba felé fordulhasson vagy érdeklődhessen iránta. Várja meg, mit kezdeményez magától, és hagyjon időt a reakcióra. Ha elfárad, elfordul vagy sírni kezd, tarthatnak szünetet. A következő alkalommal hasonló időpontban és helyzetben is megnézheti, hogyan reagál. Kérje meg a gyógytornászt, hogy a gyermek számára megfelelő otthoni játékhelyzetet mutassa meg és ellenőrizze a kivitelezést. A szülő így a saját mozdulatait is magabiztosabban tudja alakítani.
Hogyan készítsen hasznos videót az állapotfelméréshez?
Elég néhány rövid részlet a szokásos otthoni mozgásból. A felvételen lehetőleg látszódjon a baba teljes teste, az a játék vagy személy, amely felé fordul, és mindkét kar vagy láb. Készíthet egy felvételt oldalról és egyet szemből, ha a helyzet ezt engedi. A felvételt hagyja természetesnek: a gyermeket ne tegye olyan testhelyzetbe, amelyet még nem tud biztonságosan felvenni vagy megtartani.
A videó mellé írjon néhány szót. Mikor készült, milyen helyzetben, mennyire volt kipihent a baba, és mi az a mozdulat, amelyre szeretné felhívni a figyelmet. A videót lehetőleg az ellátónak mutassa meg a vizsgálaton. A cél, hogy az otthoni és a rendelői megfigyelések kiegészítsék egymást.
Milyen változásokat érdemes követni?
Könnyebb együtt értékelni a fejlődést, ha a cél megfigyelhető. A „mozogjon jobban” helyett például meg lehet beszélni, hogy a baba játék közben többször fordítja-e a fejét a korábban ritkábban használt oldalra, vagy szabadabban nyúl-e mindkét kezével. Később azt is meg lehet nézni, megjelenik-e ugyanaz a változás több testhelyzetben és spontán játék közben.
Az egyik nap tapasztalata eltérhet a következőtől. Az a fontos, milyen irányú változás látható hasonló körülmények között. Ha a szülő és a szakember mást tapasztal, érdemes együtt megnézni egy felvételt vagy a gyakorlat közben megfigyelni a babát. Ha a készség romlik vagy új, tartós oldalkülönbség jelenik meg, ezt mielőbb jelezze a házi gyermekorvosnak. [3], [4], [5]
Hogyan beszéljen a mozgásfejlődésről a védőnővel?
A következő találkozón érdemes egy mondatban megfogalmazni, mi változott, vagy mi az, ami huzamosabb ideje feltűnik. Például: „Az elmúlt két hétben háton és ölben is többnyire jobbra néz.” A megfigyelés mellett mondja el, hogy próbál-e magától a másik irányba fordulni, és hogy játék közben mindkét kezét használja-e. A védőnő így segíthet összekapcsolni a tapasztalatot a baba korábbi fejlődési állomásaival és a tervezett vizsgálatokkal. [3], [4], [9]
Ha a baba egy készséget már használt, majd többé nem mutatja, a korábbi és a mostani viselkedésről is mondjon példát a gyermekorvosnak. Más helyzet az, ha a baba aznap álmos, és más, ha napokon át hiányzik egy rendszeresen megfigyelt mozgás. Kérdezze meg, mit érdemes addig dokumentálni, és milyen változásnál kell hamarabb segítséget kérni. A fejlődési felmérés célja, hogy a gyermek a helyzetéhez illő támogatást és szükség esetén kivizsgálást kapjon. [3], [4], [5], [9]
Ha már járnak mozgásfelmérésre, vigye magával az ott kapott javaslatot. Ezzel a védőnő és a gyermekorvos is látja, mi a következő cél, milyen változást figyelnek otthon, és mikor tervezik az ismételt ellenőrzést. A szakemberek így ugyanazokhoz a megfigyelésekhez tudnak visszatérni a következő találkozón.
Mit kérdezzen a kontrollon?
A kontrollra érdemes egy rövid példával érkezni arról, mi változott a megbeszélt célhoz képest. Elmondhatja például, hogy a baba többféle helyzetben néz a ritkábban választott oldalra, de játék közben még mindig kevésbé használja az egyik karját. Jelezze azt is, melyik otthoni helyzet volt könnyen beilleszthető, és hol bizonytalanodtak el a kivitelezésben.
Kérdezze meg, mit lát a szakember a korábbi vizsgálathoz képest, melyik cél marad érvényben, és mikor ellenőrizzék újra. Ha további orvosi értékelés merül fel, tisztázzák, hogy addig mit figyeljenek, és milyen új tünetnél kérjenek korábbi segítséget. A rövid írásos összefoglaló a védőnői vagy gyermekorvosi egyeztetésen is hasznos lehet. [3], [5]
Konkrét megfigyeléssel készüljön
Mire számíthat a Medipart állapotfelmérésén?
A Medipartnál elérhető DSGM-hez kapcsolódó mozgásfejlődési állapotfelmérés. Az első alkalomra hozza el a korábbi leleteket és javaslatokat, és ha segít, készítsen rövid videót a szokásos otthoni mozgásról. Írjon fel egy-két kérdést arról, mi aggasztja, mióta figyeli és milyen helyzetekben jelentkezik. Az aktuális szolgáltatási megnevezések és díjak az Árak oldalon ellenőrizhetők.
A felmérés után beszéljék meg, mit látott a szakember, van-e otthon kipróbálható feladat, és milyen következő lépést javasol. Ha felmerül, hogy orvosi vizsgálat szükséges, a gyermekorvos segíthet a megfelelő betegút megszervezésében. Ortopédiai kérdésben a Medipart gyermekortopédiai oldalán talál további tájékoztatást.
Hogyan válasszon megfelelő első időpontot?
Foglaláskor mondja el, hogy első mozgásfejlődési felmérésről, meglévő javaslat alapján kért kezelésről vagy kontrollról van szó. Ha korábban orvosi vizsgálatot javasoltak, annak eredményét vagy időpontját is jelezze. Kérdezze meg, szükséges-e külön dokumentum, és milyen ruhában célszerű érkezni. Ha a baba időközben megbetegszik, egyeztessen a rendelővel az időpont módosításáról. Az első alkalomhoz a legfontosabb a baba szokásos mozgásáról és a szülő kérdéseiről kapott pontos kép.
Gyakori kérdések a Dévény-tornáról
Mikortól lehet felmérésre vinni a babát?
+
Ha fejlődési kérdés vagy tartós eltérés merül fel, egyeztessen a házi gyermekorvossal vagy a védőnővel. Az időzítést a baba előzményei és az észlelt panasz határozza meg.
Minden koraszülött babának kell Dévény-torna?
+
A kezelés szükségességét az egyéni állapot és az utánkövetési terv alapján lehet megítélni. A koraszülöttség fontos előzmény, ezért a vizsgálatra vigye a neonatológiai leleteket is.
Elég egy videó a döntéshez?
+
A videó hasznos kiegészítő. A baba vizsgálata, a fejlődési előzmények és az otthoni tapasztalat együtt ad alapot a további tervhez.
Hány alkalom után várható változás?
+
A válasz az észlelt eltéréstől és a választott céltól függ. Kérdezze meg, mit fognak újra megfigyelni a kontrollon, és mikor érdemes felülvizsgálni a tervet.
Ha sír a baba, kérhetek szünetet?
+
Igen. Jelezze, ha a baba nehezen nyugszik meg, vagy Ön szeretné felvenni. A szakember egyeztethet a szünetről és a további teendőről.
Meg lehet tanulni otthon a Dévény-fogásokat?
+
A speciális manuális kezelést DSGM-szakgyógytornász végzi. A szülő olyan játékhelyzeteket vagy otthoni feladatokat tanulhat meg, amelyeket a szakember a babához igazítva mutat be.
Kell beutaló?
+
Ez az ellátás finanszírozásától és a szolgáltató szabályaitól függ. A Dévény Anna Alapítvány a közfinanszírozott kezeléshez beutalót ír elő. Az adott rendelőnél foglaláskor ellenőrizze a feltételeket. [1]
Mikor kérjek inkább orvosi segítséget?
+
Mielőbb kérjen orvosi vizsgálatot, ha a baba elveszít egy korábbi készséget, vagy hirtelen megváltozik a mozgása. Súlyos rosszullét vagy nehézlégzés azonnali ellátást igényel.
Mi van, ha a baba még nem mászik?
+
Mondja el a gyermekorvosnak, hogyan változtat helyzetet, hogyan használja a két oldalát, és milyen más készségei vannak. Ezeket a baba életkorával és előzményeivel együtt érdemes értékelni.
Mi történik, ha a felmérés után egyelőre megfigyelést javasolnak?
+
Kérjen konkrét megfigyelési szempontot és időpontot a visszajelzésre. Beszéljék meg, melyik változás esetén érdemes előbb jelentkezni.